Világszínvonalú Szarvasmarha Teljesítmény-vizsgáló Állomás szolgálja a szarvasmarha tenyésztőket a SZIE Kaposvári Campusán.
Az elmúlt évtizedben az állattenyésztés sikerágazata lett a húsmarha szektor. Az állatlétszám itt emelkedett a legnagyobb mértékben, a piac összességében stabil, a támogatási környezet pedig kedvező, amely különösen indokolja a húshasznú fajták minőségi fejlesztését. Ezt szolgálja a SZIE Kaposvári Campusán pályázati forrásból megvalósított Szarvasmarha Teljesítmény-vizsgáló Állomás.
Közismert, hogy takarmányozás költségei a marhahús-előállítás összköltségének 70-75% -át teszik ki. Következésképpen a jó takarmányértékesítőképességű hízóállatok javítják a hizlalási mutatókat, így csökkentik a takarmányozás költségeit. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a hatékonyság javulása mellett a metánkibocsátás is kisebb, így a marhahizlalás környezeti lábnyoma kedvezőbben alakul. A reziduális takarmányfelvételt (residual feed intake) a tényleges és az elvárt takarmánybevitel (napi szárazanyagfelvétel) különbségeként határozzuk meg. Az RFI közepes h2 értékű (0,30-0,40) értékmérő, így ideális szelekciós tulajdonság. Az RFI méréséhez rögzítenünk kell a kísérleti állatok egyedi takarmányfelvételét és testsúly gyarapodását. Az ehhez szükséges korszerű, a holland Hokofarm által gyártott takarmányfelvétel mérő állomások az egyetemi tudásközpontban rendelkezésre állnak, ahol az automatizált technológiának köszönhetően egyidejűleg 32 szarvasmarha takarmányfelvételét tudjuk objektíven vizsgálni.
Mit is tud ez a 21. századi technológia, illetve miképpen szolgálja az állattenyésztést és a takarmányipart?
A RIC (Roughage Intake Control) rendszer lehetőséget kínál a különböző hasznosítási típusba tartozó szarvasmarhák takarmányfelvételének egyedi vizsgálatára, így a rendszer információt nyújt az egyedek egyéni takarmányfelvételi szokásairól is. A RIC takarmánymérő képes a takarmányt folyamatosan és pontosan mérni, lehetővé téve számunkra a korlátlan és korlátozott etetést is. Amikor egy állat megközelíti az egyik etetővályút, az egyed azonosításra, a látogatás kezdetének időpontja pedig rögzítésre kerül. A látogatást követően az elfogyasztott takarmány mennyisége és a takarmányfelvétel befejezésének időpontja is rögzítésre kerül. A RIC mérleg-vályú elektronikusan, tized pontossággal méri az elfogyasztott takarmány mennyiségét és tárolja a RIC adatbázisban.
A leírtakból következik, hogy a rendszer lehetővé teszi ún. „virtuális kísérleti (termelési) csoportok” létrehozását is, ahol egyidejűleg akár különböző takarmányreceptúrák teljesítményre és/vagy húsminőségre gyakorolt hatása is vizsgálható a kísérletben résztvevő egyedek fizikai elkülönítése nélkül. Ehhez nincs más teendőnk, mint az egyes egyedek általunk kiválasztott ládához való hozzáférési engedélyét programoznunk kell a rendszer működését felügyelő számítógépes rendszerben.
Megbízható kísérleti (vizsgálati) eredmények pontos és objektív adatgyűjtésen alapulnak! A megtervezett és kivitelezett vályú ezt a célt szolgálja, ugyanis annak etetőkapuja és elektronikája megakadályozza, hogy az állatok kiborítsák a takarmányt, így a felvett takarmány nagy pontossággal mérhető. A vályúk keverő-kiosztó kocsival, vagy saját kezűleg tölthetőek, hatékony tisztításukat azok megdöntése segíti. A takarmányfelvétel precíz szabályozása elengedhetetlen, annak pontos megismeréséhez. A RIC etetővályú rendelkezik rozsdamentes acél fedelekkel. A fedelek a takarmány feltöltésekor nyithatóak, majd ezt követően zárhatóak, a takarmány kiszórásának megakadályozása érdekében. A nyitás és zárás egyaránt pneumatikusan vezérelt.
A SZIE Kaposvári Campus tejtermelő tehenészetében is beüzemelt RIC-rendszer az egyedi takarmányfelvétel rögzítése mellett az egyedi ivóvíz-felvétel monitorozása is alkalmas. Az egyedi vízbevitel a speciálisan tervezett RIC vízmérő itató segítségével kerül rögzítésre. Ivás után az itató automatikusan feltöltődik, amely egyszerre 20-25 állatot is képes ellátni a lokális éghajlati viszonyoktól és az állatjóléti előírásoktól függően.
A projekt finanszírozásában megvalósult kutatás-fejlesztési infrastruktúra támogatja a tenyésztői munka hatékonyságát, a hazai genetikai erőforrások javítását, hozzájárulva a magyar szarvasmarha ágazat minőségi fejlesztéséhez.
A SZIE Kaposvári Campusán létrehozott világszínvonalú teljesítményvizsgáló állomást a GINOP-2.3.4-15-2016-00005 projekt támogatta.
Forrás: Dr. Húth Balázs egyetemi docens SZIE Kaposvári Campus
