A tejtermelés eredményességéért

A konferenciával a 21. század kihívásaira készít fel az Alpha-Vet. Az elmúlt években a piacot sújtó gazdasági nehézségek és járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés, így a szarvasmarha-ágazat helyzetét is – mondta el az első alkalommal megrendezett Tejtermelés Eredményességéért Konferencia megnyitóján Vranovics Károly, az Alpha-Vethez tartozó Anitech igazgatója.

A konferenciával a 21. század kihívásaira készít fel az Alpha-Vet. Az elmúlt években a piacot sújtó gazdasági nehézségek és járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés, így a szarvasmarha-ágazat helyzetét is – mondta el az első alkalommal megrendezett Tejtermelés Eredményességéért Konferencia megnyitóján Vranovics Károly, az Alpha-Vethez tartozó Anitech igazgatója.

Az elmúlt években a piacot sújtó gazdasági nehézségek és járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés, így a szarvasmarha-ágazat helyzetét is – mondta el az első alkalommal megrendezett Tejtermelés Eredményességéért Konferencia megnyitóján Vranovics Károly, az Alpha-Vethez tartozó Anitech igazgatója. Hozzátette: a konferencia életre hívásának oka és célja az volt, hogy a magyarországi, intenzív tejtermelésben érdekelt cégeket támogassák és felkészítsék a 21. századi kihívásokra az információs és digitalizált vállalatirányítási rendszerkörnyezet figyelembevételével.

Érdemes a tejágazatba fektetni

Kedvezőnek nevezte a tejágazat kilátásait Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, aki ezt a bővülő piaci lehetőségekkel támasztotta alá. A hazai élelmiszeripar 10 százalékát adja a tejfeldolgozás, az ágazat 294 milliárd forintos termelési értéket képviselt, és a kilátások is jók. A várakozások szerint az európai tejtermelés 2017-hez képest 2027-re 8 százalékkal bővül, a felvásárlási ár pedig 16 százalékkal nőhet. Mindez az államtitkár szerint az jelenti, hogy érdemes a tejágazatban dolgozni, abba energiát, pénzt és szakmai tudást fektetni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a munkaerőhiány, illetve az új környezetvédelmi elvárások teljesítése nehézséget jelent a gazdálkodóknak. Feldman Zsolt kiemelte, hogy nemzetközi összehasonlításban is professzionális a magyar tejágazat, Csehország után Magyarországon a legkoncentráltabb a tejelőtehén-állomány.
Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke a következő évtized nagy kihívásai között megemlítette, hogy a jövőben az agráriumnak több élelmiszert kisebb területen, kisebb környezetterheléssel, továbbá kevesebb víz és munkaerő felhasználással kell majd előállítania, ráadásul a fogyasztói elvárásoknak is jobban megfelelve, így például az állatjóléti és élelmiszer-minőségi szempontokat is figyelembe véve. Az elnök szerint a sikeres tejtermeléshez fejlett infrastruktúrára, képzett személyi állományra, komoly K+F tevékenységre, szervezett működésre és stabil pénzügyi helyzetre van szükség.

 

Okosrendszer követi az egészségi állapotot

Fehér László, az Agárdi Farm Kft. szaporodásbiológiai és állategészségügyi részlegvezetője egy forradalmian új, a mozgási aktivitást, testhőmérsékletet és pH-értéket is monitoringozó rendszert mutatott be. Az Agárdi Farm tavaly decemberben kezdte el használni a 2018-as EuroTier kiállításon is díjat nyert osztrák fejlesztést, a smaXtec rendszert. A bendő a legbiztonságosabb hely az adatok folyamatos és magas színvonalú rögzítéséhez, ezért a bolusok segítségével gyűjtik össze a tehenek fontos testadatait, közvetlenül a bendőtornácban. Ez az első olyan belső megfigyelő rendszer, amellyel folyamatosan nyomon követhető a tehenek ivarzása, egészségi állapota és takarmányozási igénye. A rendszer automatikus riasztásokat küld az anomáliákról akár okostelefonra is, ezért kezelése egyszerű, gyors és hatékony a nagy állományok esetében is. A rendszer kompatibilis a legnépszerűbb hazai farmmanager programmal. Az smaXtec átfogó megoldást jelent az állattartók számára az állomány megfigyelésére. Az ösztrusszal, az elléssel, az egészséggel és a táplálkozással kapcsolatos fontos információkkal birtokában a gazda megfelelő időben képes meghozni a helyes döntéseket, ezzel javíthatja az állatjólétet és a hatékonyságot a tejüzemében.
A tejtermelő gazdaságokban továbbra is a tőgygyulladás a legnagyobb gazdasági veszteséget okozó megbetegedés, a nagytejű tehenek 40 százaléka érintett. A tőgygyulladás miatti éves tehenenkénti veszteség Magyarországon körülbelül 25-70 ezer forintra (80-230 euró) tehető, ezért a megelőzés kiemelten fontos. Berkes Ágnes állatorvos, a Hypred Hungária Kft. Farm üzletágának kereskedelmi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megelőzésben a fejést követő tőgyápolásnak és fertőtlenítésnek, az úgynevezett utófürösztésnek nagyon fontos szerepe van. A jól megválasztott utófürösztőnek ugyanis kevesebb új tőgygyulladásos eset, több tej, kevesebb gyógykezelés, csökkenő antibiotikum-használat, egyszóval gazdaságosabb termelés az eredménye.

AgrárUnió

Megnyílt az új Anitech webshop!